Szentmártonkátai Református Egyházközség

Elérhetőségünk:

Szentmártonkátai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala
2254 Szentmártonkáta Rákóczi út 1.
Tel./fax: 06 29 / 462 – 128
E-mail: szentmartonkata.ref@gmail.com

Lelkipásztoraink:
Szokolai Márton 1626-
Gyömöri István 1629-1630.
Miskolczi Imre 1632-
Bucsi István 1652-
Czeglédy István 1674 körül
Börei Mihály 1684-1688.
Kőrösi Mihály 1689-1691.
Kecskeméti Pál 1691-1719.
Hermányi Pető József 1783-1823.
Obernyik Károly 1823-1827.
Szilágyi Péter 1828-1829.
Czeglédi Mihály 1829-1838.
Miskolczy Szígyártó István 1838-1867.
Miskolczy Szígyártó Dienes 1868-1894.
Patonay Dezső 1896-1905.
Dr. Székely József 1906-1913.
Székely László 1913-1922.
Bődy Lajos 1922-1929.
Halasy Miklós 1930-1939.
Dr. Kovács István 1939-1956.
Vizi István 1957-1997.
Vizi Zsuzsanna 1997-

Vasárnapi istentiszteleti alkalmaink:
Újtelepi templomunkban: reggel ¾ 9-kor,
Falusi templomunkban (télen a fűtött gyülekezeti házunkban): de. 10 órakor,
Tápiószecsőn a Szent István úti iskola aulájában általában a hónap 1. vasárnapján (kivéve július, augusztus): du. 2 órakor,
Kókán Holló Jánosné Margitka néninél (Zöldfa út 51.) júliust, augusztust kivéve általában a hónap 1. vasárnapján: du. fél 4-kor, télen du. 1 órakor,
Szentlőrinckátán a Faluházban július, augusztus kivételével általában a hónap 3. vasárnapján: du. 2 órakor.



AZ EGYHÁZKÖZSÉG MEGALAKULÁSA

Községünk neve: SZENT-MÁRTON-KÁTA a középkori egyház kedves szentjének, Szent Mártonnak és a honfoglaló KÁTA családnak az emlékét őrzi. A "KÁTA" besnyő eredetű szó és azt jelenti: gát, gyepű. Egy másik magyarázat szerint a "KÁTA" szó jelentése: háza. Ez viszont arra utal, hogy a KÁTA nevű községek régtől fogva templommal bíró települések lehettek. A honfoglaló KÁTA család környékünkön hét községnek adott nevet. Ezek a községek: Boldogkáta, Csekekáta, Egreskáta, Nagykáta, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta és Tamáskáta.
Községünk neve oklevélben először 1349-ben fordul elő, de joggal feltételezhetjük, hogy községünk múltja egészen a honfoglalásig nyúlik vissza.
A Duna-Tisza közének reformációja, így szentmártonkátai őseink evangéliumi hitre térése is SZEGEDI KIS ISTVÁN reformátor ceglédi működésével kapcsolatos. Községünk lakói a 16. század közepén egységesen a kálvini reformációt fogadták el, és a középkori egyház templomát használatba vették

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN (1541 - 1686.)
Buda török kézre kerülésével (1541.) a Zagyva-Tápió köze is török hódoltsági terület lett. A hódoltság egész ideje alatt (1541-1686.) Szentmártonkátán prédikátort tartó református gyülekezet volt. Az első, név szerint ismert lelkipásztorunk SZOKOLAI MÁRTON a 17. század elejéről (1626.).

A "két pogány" a török és a német malomköve között őrlődő elődeink, a szentmártonkátai magyar református jobbágyok keserves életéről megrendítő emlékünk a Mártonkátáról írott panaszos levél 1665-ből. Ebben a levélben panaszolják el sanyargatott életük minden keservét: testi épségük és életük nincs biztonságban a be-betörő ellenség miatt. Vagyonuk, állatállományuk, élelmük az ellenség szabad prédája.
Az 1674-i pozsonyi vértörvényszékre gyülekezetünk akkori lelkipásztora, CZEGLÉDI ISTVÁN is idézést kapott, de élve a török nyújtotta védelemmel, nem jelent meg a bíróság előtt. A szomszédos TÁPIÓSÁG református gyülekezetének lelkipásztora, SZECSEI JÁNOS, akit a pozsonyi törvényszék gályára küldött, 1675. decemberében az olaszországi Theátéban halt meg. (Lásd Moldova György: Negyven prédikátor c. regényét!)

AZ ELLENREFORMÁCIÓ KEZDETE
A Buda visszafoglalását (1686.) és a török Magyarországról való kiűzését eredményező felszabadító hadműveletek újabb szenvedéseket zúdítottak vidékünk népességére.
A török-német háborúk hadszínterévé vált a Duna-Tisza köze. Ekkor pusztultak el - 1683-86. között - a környező községek közül: Boldogkáta, Csekekáta, Egreskáta, Tamáskáta és Zsiger.
A török megszállást német elnyomás váltotta fel, és az egyházi meg nemzeti szempontból még veszedelmesebb volt. A Habsburg uralom alatt megindult a töröktől visszafoglalt területen is az ellenreformáció: a magyarok és a protestánsok üldözése.
A német elnyomást csakhamar megérezte a szentmártonkátai gyülekezet is. A váci római katolikus püspök gyülekezetünk lelkipásztorát, KECSKEMÉTI PÁL-t 1693-ban a községből kiűzette.
Az ellenreformációt azonban ekkor még feltartóztatta a Rákóczi-féle szabadságharc. Gyülekezetünk elűzött lelkipásztora is visszatérhetett Szentmártonkátára.

TEMPLOMUNK ELVÉTELE
A kuruc háborúk során többször vonultak át vidékünkön II. Rákóczi Ferenc seregei. RÁKÓCZI kétszer is táborozott községünkben rövidebb ideig. Először mindjárt szabadságharca kezdetén, másodszor pedig 1710. február 2-tól 19-ig.
Községünkben a 18. század elején (1715-20.) mintegy 100 - és túlnyomórészt református - család lakott.
A szatmári békekötés (1711) után azonban már semmi sem tartóztathatta fel a váci püspökök ellenreformációs erőszakoskodásait.
GRÓF ALTHÁN FRIGYES váci püspök 1718. decemberében erőszakkal vette el a szentmártonkátai reformátusok templomát, harangját és úrvacsorai edényeit.
Az egykori kátai reformátusok templomszeretetét mutatja, hogy a püspök erőszakoskodása után azonnal követeket küldtek Bécsbe, hogy templomukat visszakapják. Sőt már a bécsi követek visszaérkezése előtt, 1719. január 25-én visszafoglalták az elvett templomot. Ám a püspök a vármegye segítségével végleg megszerezte a 16. század óta háborítatlanul használt templomot.
A gyülekezet öreg lelkipásztora, KECSKEMÉTI PÁL is kénytelen volt elhagyni a községet és a gyülekezetet. A templomától és lelkipásztorától megfosztott gyülekezet az "árvaegyházak" sorsára jutott. (Kecskeméti Pál tőlünk Fülöpszállásra került, ahol egyházkerületünk püspöke lett.)

AZ ÁRVA EGYHÁZ (1719-83)
"Nem hagylak titeket árvákul, eljövök ti hozzátok!" (János 14, 18)
A templomától és lelkipásztorától megfosztott gyülekezet a SZILASSY és PATAI földesúri családok hathatós pártfogását élvező pándi egyházközség leányegyháza lett. Ünnepeken őseink a pándi templomba járták istentiszteletre és az úrvacsorával való élésre. Gyermekeiket is itt kereszteltették meg, házasságukat itt áldatták meg.
A református hitükhöz az üldöztetések között is ragaszkodó kátai reformátusokat a római katolikus földesúr, GRÓF KEGLEVICH JÓZSEF is védelmezte (1728), mivel a munkában szorgalmas és jó erkölcsű kátai református jobbágyokat a saját érdekében is meg akarta tartani birtokán. A későbbi évtizedekben a református vallású BATTHA család tagjai nyújtottak támogatást az árva egyháznak.
A gyülekezet Igére szomjas tagjai a gyermekek tanítására megmaradt tanítók, vagy egy-egy "élemetes ember" (KOVÁCS MÁTYÁS, VÁCZY ISTVÁN) vezetésével jöttek össze imádkozásra és éneklésre. Nagy anyagi terhet jelentett őseinkre ebben a korszakban az, hogy ők voltak kénytelenek fenntartani anyagilag a római katolikus egyházat is. Isten kegyelme a viharban és az elnyomatásban is megtartotta községünket és egyházunkat.
"Az ÚR kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk, mivel nem fogyatkozik el az Ő irgalmassága!" (Jer. Sir. 3, 22)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK ÚJJÁALAKULÁSA
József TÜRELMI RENDELETE (1781) lehetővé tette a szentmártonkátai gyülekezet újjáalakulását és az 1718-ban elvett temploma helyett új templom építését, mivel ekkor községünkben már 143 református család, 893 református lélek lakott.
Az "árva egyház" nyomorúságaiból megszabadult gyülekezet a BATTHA JÁNOS udvarában imaházzá alakított vincellér-házban tartotta istentiszteleteit a templom elkészültéig. Szent áldozatkészséggel építette meg gyülekezetünk második templomát (1784. július 11. - 1785. december 11.).
József császár rendelete szerint református templomot csak utcára nyíló bejárat és torony nélkül lehetett építeni. Így épült meg a mi templomunk is. A templom tornyát csak később, 1822-23-ban építette meg az újjáalakulása után megerősödött gyülekezet.
Az újjáalakult szentmártonkátai gyülekezet első lelkipásztora HERMÁNYI PETŐ JÓZSEF (1783-1823) lett.

EGYHÁZUNK KÜLSŐ MEGERŐSÖDÉSE
A 19. században MISKOLCZY SZÍGYÁRTÓ ISTVÁN több évtizedes lelkipásztori szolgálata alatt (1838-1867) újjáalakult egyházunk megerősödött. Ekkor épült meg az új lelkészlak (1840).
Az egyházközség ekkor szerezte a mai napig használt szent edényeit, úrvacsorai kelyheket, kenyérosztó tányért, keresztelő edényt. A templomi orgona ebben az időben készült (1852), s a toronyba harangok ugyancsak ebben az időben kerültek.
Miskolczy Szígyártó István után fia, MISKOLCZY SZÍGYÁRTÓ DÉNES (1867-1894) következett a szentmártonkátai lelkipásztorok sorában. A két Miskolczy emlékét a Miskolczy utca máig is őrzi, sírjuk pedig a temetőnkben van.
Az iskolánkban tanító rektorok közül kegyelettel említjük meg a jó emléket hátrahagyó KERESZTÚRI LÁSZLÓ (1866-1912) nevét, aki csaknem félévszázadon át tanított iskolánkban. Gyülekezetünk énekkarának ő a névadója!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK a 20. és 21. SZÁZADBAN
A századfordulón PATONAY DEZSŐ (1896-1905), majd utána DR SZÉKELY JÓZSEF lelkipásztorkodása alatt (1906-1913) tovább erősödött egyházunk. Dr. Székely József tudós lelkipásztor hírében állt: hittankönyve és konfirmációi kátéja nyomtatásban is megjelent. Nevéhez fűződik református iskolánk megépítése is 1911-ben. SZÉKELY LÁSZLÓ (1913-1922) és BŐDY LAJOS (1922-1929) után HALASY MIKLÓS (1930-1938) lelkipásztorsága alatt valósult meg a templom teljes külső és belső felújítása. 1915-től 1950-ig a nagykátai missziói egyházközség is hozzánk tartozott, mint fiókegyházunk. Ma öt szórványban - Kókán, Szentlőrinckátán, Tápiószecsőn, Tápiószecső-Magdolnatelepen, valamint Tóalmáson lakó református egyháztagok lelkigondozása is ránk hárul.
A 2. világháború jelentős kárainak (épületrongálódások, orgona megsemmisülése stb.) helyreállítása után kezdte meg gyülekezetünk DR. KOVÁCS ISTVÁN (1939-1956) vezetésével 1949-ben az újtelepi templom építését, melynek felavatására 1957-ben került sor. A gyülekezet VIZI ISTVÁN (1957-1996) lelkipásztor vezetésével 1958-62 között gyülekezeti házat épített, mely épületet tornaszobává alakítottunk át. Korszerűsítette a parókiát, villamosítatta az orgonát és a harangokat. A 80-as évek derekán elvégeztette valamennyi egyházi épület felújítását, melynek során a 200 éves falusi templomunkba új tölgyfa-padok kerültek. 1989-90-ben egy tágas, otthonos gyülekezeti ház épült, a következő évben pedig az újtelepi templom gyülekezeti kombináttá bővült, mindez külső anyagi segítség nélkül, pusztán a hívek áldozatkészségéből. A lelkészi hivatalunk telefonnal, internetes kapcsolattal rendelkezik, egyházi épületeink gázfűtéses rendszerűek. Ősi templomunk tornyának mind a négy oldalát pontosan működő toronyóra ékesíti.

EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG!